2024. november 7-én került megrendezésre a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán a Kortárs – irodalom – tanítás című irodalompedagógiai konferencia. A tanácskozás célja a szlovákiai közoktatás tantárgyreformjához való csatlakozás volt. A konferencia egyrészt az irodalomtanítás általános elméleti-kérdéseit vetette fel, másrészt a tantervreformra adott gyakorlati válaszadáslehetőségre kínált egy variációt. A 9.00–16.00 között zajló, három szekcióra bontott konferencián tíz előadó gondolatai hangzottak el.
Az első szekció „Változatok kortárs irodalomtanításra” címmel a kortárs irodalomoktatás tartalmi kérdéseire kereste a választ. A szekciót Fenyő D. György, az ELTE óraadó tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke indította, aki a Kortársak és klasszikusok című előadásában az intertextuális kapcsolódások kidomborításán keresztül mutatott egy kiváló megoldást arra, hogyan lehet az oktatási gyakorlatba beépíteni a kortárs alkotásokat. Ezt követően az ELTE TÓK oktatói révén egy, a gyerekirodalomban újszerűnek mutatkozó műfaj, a silent book elemzésére került sor: Merényi Hajnalka Silent book – a szótlan, mégis sokatmondó műfaj címmel a könyvtípus elméleti kérdéseit vázolta, Koósné Sinkó Judit pedig Utazás egy piros esernyővel – műhelyfoglalkozás egy csendes könyv feldolgozásával címmel a műfaj irodalompedagógiai vonatkozásait mutatta be. A szekció munkáját Kovács Patrícia, a KeTK doktorandusza zárta, aki egy szociális érzékenyítésre fókuszáló foglalkozássorozat eredményeit ismertette a Kompetenciafejlesztés multikulturális nevelés segítségével című előadásában.
A 2. szekció előadásai „Az innovatív irodalmi kurrikulum kihívásai” téma köré rendeződtek. Elsőként Tímár Lívia, a Nemzeti és Oktatási Ifjúsági Intézet (NIVAM) munkatársa ismertette a magyar nyelv és irodalom tantárgy új kurrikulumát Képességfejlesztést támogató magyar nyelv és irodalom standardja címmel. Benyovszky Krisztián, a KeTK professzora irodalomtudományi horizontból közelítette meg a témát: Az irodalmi standard – és ami mögötte van című előadásában a kurrikulum irodalomra vonatkozó követelményeinek kognitív narratológiai hátterét mutatta be. Az új kurrikulum szükséges voltára Bárczi Zsófia, a KeTK docense is rámutatott, aki Egy szintfelmérés tanulságai. Negyedikes tanulók szövegfeldolgozási eredményessége című előadásában az érintett korcsoport szövegfeldolgozási problémáit foglalta össze.
Az „Egy tankönyvfejlesztés elméleti-gyakorlati kérdései” című 3. szekció a tantervreformra nyújtott gyakorlati válaszokat kereste. Az elhangzott előadások egy, a Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete által felvállalt, fejlesztés alatt álló innovatív munkáltató tankönyv részleteit ismertették: Petres Csizmadia Gabriella, a KeTK docense a készülő tankönyv vízióját foglalta össze A szövegfeldolgozási készség fejlesztése – egy interaktív-reflektív olvasókönyv koncepciójáról című előadásában, N. Tóth Anikó, a KeTK docence a Szövegértő olvasás az élmény jegyében. Betekintés a szövegfeldolgozást segítő feladatok készítésének folyamatába címmel a feladatok elemzését mutatta be, a tesztelést vállaló gyakorló pedagógusok közül pedig Ürge Judit, a Nagymagyari Alapiskola magyartanára Egy kísérleti tankönyv tesztelésének tapasztalatai címmel a tankönyv pilotírozási folyamatába kínált betekintést.
A tanácskozást élénk érdeklődés és vita kísérte, a résztvevőkben pedig megfogalmazódott az igény a konferencia folytatására, sorozatszerű kibővítésére. A konferencia a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács támogatásával valósult meg.

Az eseményről készült fényképek a Bázis Egyesület honlapján érhetőek el:

https://bazis.me/text/kortars-irodalom-tanitas-konferencia-nyitran-irodalompedagogiarol-a-tantervreform-tukreben