2026. április 16-án könyvbemutatóra került sor a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetben. A közelmúltban látott ugyanis napvilágot a Pesty Frigyes kéziratos helynévtára 1864 – Nógrád vármegye c. kötet a Magyar Nemzeti Helynévtár Program Pesty-sorozatának legújabb eredményeként.

A megjelenteket Bauko János intézetigazgató köszöntötte, aki örömét fejezte ki, hogy az intézet helyet adhatott a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében kiadásra került Pesty Frigyes 1864–1866-ban összegyűjtött helynévtárának eddig még kiadatlan, Nógrád vármegyei kötetének bemutatójának. Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Angyal László, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének adjunktusa előadásukban ismertették a nemrég megjelent kötet létrejöttének hátterét és tudományos jelentőségét. Kiemelték, hogy Pesty Frigyes kéziratos helynévgyűjtése – amelyet az Országos Széchényi Könyvtár őriz – a 19. század egyik legjelentősebb, leggazdagabb és legszélesebb területi lefedettségű névtani vonatkozású forrásanyaga.
Mint elhangzott, Pesty Frigyes történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja az 1860-as évek elején indította el a hazai helynevek átfogó gyűjtését. Felismerte, hogy a topográfiai elnevezések fontos információkat hordoznak a nyelv és a történelem alakulásáról, ezért azok rendszerezése a múlt megismerésének kulcsfontosságú eszköze lehet.
A kezdeményezéshez a Magyar Királyi Helytartótanács és az Erdélyi Főkormányszék támogatását is megnyerte, és a Magyar Tudományos Akadémia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület felkarolta az elgondolást. A gyűjtés az államigazgatás bevonásával valósult meg. A négy nyelven elkészített kérdőívek segítségével elsősorban helyi jegyzők, tanítók és egyházi személyek gyűjtötték össze az adatokat, amelyeket a települések vezetői hitelesítettek. A munkát egyesek nagyon lelkiismeretesen elvégezték, mások viszont nem tekintették igazán szívügyüknek. Ugyanakkor 35 község esetében nem maradtak fenn a jelentések, ami további kutatásokat tesz szükségessé.
A kötet a történettudomány, a névtan, a néprajz, a szociolingvisztika és a nyelvtörténet számára egyaránt kiemelkedő forrásértéket képvisel, megjelenése pedig jelentős, hiánypótló tudományos eredménynek számít. A bemutatót követően a közönség kérdéseire is sor került. A szerzők jelezték, hogy jelenleg már dolgoznak Gömör vármegye helynévanyagának feldolgozásán is.

Angyal László