Nyitra, 2019. április 9-én elhangzott előadások összefoglalója

Erdei Tamás SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Mi a diskurzuselemzés?

Nyelvhasználatunkat a mindennapi életben számos tényező befolyásolja. Amikor egy beszélt, írott vagy jelelt szöveget létrehozunk, minden az adott helyzetben releváns körülményt figyelembe veszünk, ezek jelentős részét ráadásul nem tudatosan. A diskurzuselemzés a létrejövő szövegeket vizsgálja, és arra próbál következtetni, hogy milyen tényezők befolyásolták a létrehozót úgy, hogy éppen ezt a szöveget hozza létre. A diskurzuselemzés figyelembe veszi egyfelől a formális nyelvi szabályokat, másrészről sok egyéb, vélhetően a szöveg létrehozója fejében lévő tényezőt: a körülményeket, a világról való tudást, a kultúra elemeit, a beszélő/író/jelelő kommunikációs céljait stb. Ezeket a tényezőket egységesen kontextusnak nevezzük.

Az előadás valós nyelvhasználati példák (képek, szövegrészletek, interjúfelvételek és filmrészletek) elemzésén keresztül ismertette meg a hallgatókat a diskurzuselemzés szemléletmódjával, céljával, módszereivel, kiterjedt eszköztárával.  Az előadó bemutatott olyan, a diskurzusok elemzése során (is) tanulmányozott jelenséget, mint a sémák, keretek, műfajok, forgatókönyvek, (ko)referencia, előfeltevés, implikatúra, következtetés, a szövegek összefüggését biztosító (kontextus)jelenségek, a beszédtettek és ezek boldogulási feltételei, és a homlokzat fogalma, ennek sérülése, sértése, óvása és helyreállítása.

1. Juhász Valéria SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Szókincs, szókincsvizsgáló eljárások

A szókincs meghatározó előrejelzője a szövegértésnek. Ezért a pedagógiai munka során (minden tantárgy esetén) nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulók szókincsére a tankönyvi szókészlet vetületében. Ehhez fel kell mérni mind a tanulók szókincsét, mind az iskolai tudás megszerzéséhez szükséges elvárt, tankönyvi szókészlet nagyságát és mélységét. Ha a tankönyvi szövegben lévő szavak több mint 5%-a ismeretlen, az már nehézséget okozhat a megértésben. Az 5%-nyi ismeretlen szó jelentése még könnyen kikövetkeztethető a kontextusból. Az egyének szókincsének felmérése önmagában igen nehéz a folyamatos változás, fejlődés, illetve a módszertanban rejlő lehetőségek és korlátok miatt. Az előadás során elhangzottak az életkorhoz kapcsolódó becsült szókincs nagyságára vonatkozó kutatási eredmények, illetve Vargáék tankönyvi szókészlet-kutatásával kapcsolatos eredményeit. Nation és munkatársai szerint a leggyakoribb 3000 szócsalád (kb. 5-6000 szó) ismerete elegendő a mindennapi szövegeink megértéséhez. Vargáék tankönyvkutatási eredménye (3 kiadó könyveit vizsgálták, összesen 99 tankönyvet 3–8. osztályig) szerint ezen tankönyvek szókészletében 65 000 szót azonosítottak, tankönyvcsaládonként 40 000-et. Ahhoz, hogy a tanulók birtokba tudják venni a tankönyvek szókészletének szükséges elemeit, diagnosztikai jellegű szókincsfelmérést kell végezni a diákokon, hogy megtudjuk, mely szavak ismeretlenek a diákok számára, és melyeket szükséges megtanítani ahhoz, hogy a tudáselsajátítás, a tudásváltozás valóban megtörténjen. Ehhez a diagnosztikai munkához mutatta be az előadás a leggyakoribb szókincsvizsgálati módszereket. Az előadás nem utolsó célja a pedagógusjelöltek érzékenyítése a tankönyvi szókészlet okozta tanulói és ebből eredően tanítási kihívásokra.

Az előadás az Anyanyelv-pedagógia 2019. 1–2. számában megjelenő tanulmány anyagának változata.

Irodalom

Nagy J. (2004) A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése. Magyar Pedagógia, Vol. 104. No. 2. pp. 123–142.

Nation, P. & Waring, R. (1997) Vocabulary size, text coverage and word list. http://www.robwaring.org/papers/CUP/cup.html

Varga K. (é. n.) Tankönyvek szókészlete. A Szókincsháló szakosztály videós kutatási beszámolója 99 általános iskolai tankönyv szókészletéről. http://www.szokincshalo.hu/video_osszefoglalo.php.