Lapos Föld, gyíkemberek, 5G és koronavírus.
Április 23-án Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész és újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke docensének előadása alatt elmerülhettünk az információ-manipuláció mély bugyraiban, melyek a felsorolt témákhoz kapcsolódó párbeszédek során fel-felötlenek, sőt elmaradhatatlan tényezői egy-egy eszmecserének, akár a közösségi platformokon, akár a valós életben.
Az előadó legelső kérdése azonnal elgondolkodtatta a hallgatóságot: vajon felfigyeltünk-e már valaha arra, hogyan reagál az álhíreket megosztó ismerősünk, ha konfrontációra kerül sor? Letörli a posztot, kommentháborúba kezd, elutasítja mások érveit, és csak a saját igazát „hajtva” próbálja bebizonyítani, mennyire irreálisan gondolkozik mindenki más, őt leszámítva, vagy teret enged a különböző véleményeknek, és egy bizonyos konklúzióhoz eljutva egy gyümölcsöző szóváltásnak lehetünk szemtanúi?
Bármi is legyen a válasz, a fake news és a hoax-ok világa nem merül ki egy-egy ilyen posztban, nem vonatkozik egy konkrét demográfiai csoportra, nem generációspecifikus, inkább csak magára az emberre jellemző, aki a technika nyújtotta lehetőségeket kihasználva, már létre is hozta a hamis információk terjedésének legújabb formáját, a deepfake-et, tehát a mesterséges intelligencia által generált képsorokat és videókat.
Az előadás mindezek mellett rávilágított a közösségimédia-függőségre is, egy kifejezetten érdekes, de ugyanakkor megdöbbentő ténnyel, miszerint csak két „iparág” nevezi user-eknek, vagyis felhasználóknak a klienseit: a közösségi média és a drogkereskedelem. A deepfake-et tartják ugyanis jelenleg, 2021-ban a hamis információk terjedésében a „nehézfegyverzetnek”. Köszönjük Veszelszki Ágnesnek, hogy ha az online térben is, de elhozta Nyitrára ezt az érdekes témát.
Bóna Friderika