A transzlingv\u00e1l\u00e1s a k\u00e9t- vagy t\u00f6bbnyelv\u0171nek nevezett emberek besz\u00e9dm\u00f3djaira utal\u00f3 fogalom. Alapja az az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy a nyelvek nem strukt\u00far\u00e1k, hanem legal\u00e1bb k\u00e9t ember k\u00f6z\u00f6tt megval\u00f3sul\u00f3 cselekv\u00e9si m\u00f3dok, melyek nem f\u00fcggetlen\u00edthet\u0151k az embert k\u00f6r\u00fclvev\u0151 szoci\u00e1lis t\u00e9rt\u0151l (Garc\u00eda 2014: 149). A besz\u00e9l\u0151k a kommunikat\u00edv lehet\u0151s\u00e9gek maximaliz\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelvi er\u0151forr\u00e1sokat haszn\u00e1lnak. A besz\u00e9l\u0151k \u00e1ltal haszn\u00e1lt nyelvi er\u0151forr\u00e1sok alkotj\u00e1k a besz\u00e9l\u0151 nyelvi reperto\u00e1rj\u00e1t, mely egyetlen dinamikus komplexit\u00e1s (Garc\u00eda-Kleyn 2016: 24-26). A besz\u00e9l\u00e9s ilyen le\u00edr\u00e1sa nem az \u201degy-\u201d vagy a \u201dk\u00e9tnyelv\u0171s\u00e9get\u201d tekinti kiindul\u00f3pontnak, hanem a (bahtyini) heteroglosszia fogalm\u00e1t (Blackledge-Creese 2014). A kommunik\u00e1ci\u00f3 cselekv\u00e9s, teh\u00e1t a nyelvi gyakorlatok cselekv\u00e9shez \u00e9s kontextushoz k\u00f6t\u00f6ttek, kult\u00faraf\u00fcgg\u0151k. A nyelvi gyakorlatokban ism\u00e9tl\u0151d\u0151en megjelen\u0151 nyelvi er\u0151forr\u00e1sok bizonyos cselekv\u00e9sekhez, emberekhez, t\u00e1rsadalmi csoportokhoz k\u00f6t\u0151dnek, azaz identit\u00e1sjel\u00f6l\u0151k\u00e9nt regisztr\u00e1l\u00f3dna.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n
A transzlingv\u00e1l\u00e1s nemcsak besz\u00e9dm\u00f3dot jel\u00f6l, hanem egy olyan nyelvpedag\u00f3giai programot is, mely a transzlingv\u00e1l\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3 saj\u00e1toss\u00e1gait figyelembe v\u00e9ve fejleszti az egys\u00e9ges nyelvi reperto\u00e1rt (Garc\u00eda et al 2017). Ez n\u00e9z\u0151pontv\u00e1lt\u00e1st jelent, mert a gyerekek ajk\u00e1n megjelen\u0151 nyelvre figyel, \u00e9s nem azt a nyelvet tan\u00edtja, amelyik a tanmenetekben \u00e9s a grammatik\u00e1kban megjelenik (Garc\u00eda\u2013Kleyn 2016). C\u00e9lja kett\u0151s; egyr\u00e9szt olyan lehet\u0151s\u00e9g, mellyel a di\u00e1kok nyelvi kompetenci\u00e1ja \u00e9s iskolai eredm\u00e9nyess\u00e9ge n\u00f6velhet\u0151, m\u00e1sr\u00e9szt megv\u00e1ltoztatja a n\u00e9ven nevezett nyelvek hierarchi\u00e1j\u00e1t az iskol\u00e1ban \u00e9s a t\u00e1gabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben is.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n
A transzlingv\u00e1l\u00f3 pedag\u00f3gia kultur\u00e1lisan relev\u00e1ns \u00e9s multimod\u00e1lis forr\u00e1sokat haszn\u00e1l. A nyelvi reperto\u00e1r megbonthatatlan egys\u00e9g\u00e9t szem el\u0151tt tartva a tan\u00e1r az \u00f3r\u00e1n sz\u00e1mos lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt a di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra arra, hogy haszn\u00e1lj\u00e1k otthoni megsz\u00f3lal\u00e1si m\u00f3djaikat. Hogy ez megval\u00f3suljon, a tan\u00e1r az iskolai tanul\u00e1si folyamatba be\u00e9p\u00edti az otthon haszn\u00e1lt nyelvi forr\u00e1sokat, diszkurz\u00edv viselked\u00e9sm\u00f3dokat \u00e9s megismer\u00e9si m\u00f3dokat. A transzlingv\u00e1l\u00f3 instrukci\u00f3 mindig bevon k\u00fcls\u0151 hangokat \u2013 sz\u00fcl\u0151ket, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u00e1s tagjait, kort\u00e1rsakat is ak\u00e1r. Ezek az iskola sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcls\u0151 hangok a di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3j\u00e1ban bels\u0151 hangok, amelyek seg\u00edtik a meg\u00e9rt\u00e9st \u00e9s a tanul\u00e1st.<\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Transzlingv\u00e1lis besz\u00e9dm\u00f3d A transzlingv\u00e1l\u00e1s a k\u00e9t- vagy t\u00f6bbnyelv\u0171nek nevezett emberek besz\u00e9dm\u00f3djaira utal\u00f3 fogalom. Alapja az az elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy a nyelvek nem strukt\u00far\u00e1k, hanem legal\u00e1bb k\u00e9t ember k\u00f6z\u00f6tt megval\u00f3sul\u00f3 cselekv\u00e9si m\u00f3dok, melyek nem f\u00fcggetlen\u00edthet\u0151k az embert k\u00f6r\u00fclvev\u0151 szoci\u00e1lis t\u00e9rt\u0151l (Garc\u00eda 2014: 149). A besz\u00e9l\u0151k a kommunikat\u00edv lehet\u0151s\u00e9gek maximaliz\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelvi er\u0151forr\u00e1sokat haszn\u00e1lnak. A besz\u00e9l\u0151k \u00e1ltal…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","template":"template-full-width-page.php","meta":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.umjl.fss.ukf.sk\/translanguaging\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2"}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.umjl.fss.ukf.sk\/translanguaging\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.umjl.fss.ukf.sk\/translanguaging\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.umjl.fss.ukf.sk\/translanguaging\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.umjl.fss.ukf.sk\/translanguaging\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2"}],"version-history":[{"count":3,"href":"http:\/\/www.umjl.fss.ukf.sk\/translanguaging\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":190,"href":"http:\/\/www.umjl.fss.ukf.sk\/translanguaging\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2\/revisions\/190"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.umjl.fss.ukf.sk\/translanguaging\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}