{-1ÈHogy iz zajlik eggy karácsony, valamint szentesteÈ?}
ÈHå´t hogy most hogy zajlik, aszt+ aro£u¡l is tudnë£i¡k beszéilniÈ, Ède ë£i¡n inkább a gyermekkori karácsonyomat fogom feleleveníteniÈ. ÈH´át ö annak ojan, amire oja² jo£u¡l emlë£i¡kszek monygyuk egy oja² jo£u¡ ötvenöt, ötvenöt-hatvan éiveÈ, Èë£i¡s´ ö kezgyem a ö dë£i¡lutánto£u¡l vagy a kë£i¡születektö£ü¡l, nem is tudom, hogy+È
ÈMit monygyak? Hát a´ a kë£i¡születek, hå´t a kë£i¡születek mán më£i¡g elö£ü¡tte napokon meksütöttük aÈ Èkalácsot, a´ ö teke´rcset. Mi a bejglit teke´rcsnek monygyuk. Sütöttünk mákosatÈ, Èkáposztás´at, dijo£u¡satÈ, Èë´s aprousütemë£i¡nyeket. IjeÏnkor a krë£i¡mes nem nagyon megy, hanem inkább ijen száraz, apro£u¡sütemë£i¡nyeket sütöttünkÈ. ÈAsztán a´ szentestë£i¡hez úty kë£i¡szü´ltünk, ö nálunk ö hát öÈ Èhárom felekezet van: a görökkato£u¡likusok, ro£u¡mai kato£u¡likusokÈ, Èreformátusok. Ez ö Csicser kösségrö£ü¡l beszë£i¡lünk. It van Natykaposto´l öt kilomë£i¡te´rreÈ. ÈË£i¡s´ hå´t ö mindeÏggyik felekezet ö este ment a templomába tartottuk, ë£i¡s a´È Èë£i¡s´ elö£ü¡tte´, håt ö mielött hát ö templomba ë£i¡jfélkor mentünk valo£u¡jábaÈ. ÈË£i¡s elö£ü¡tte összeült a család. Më£i¡g ahol nem vo´lt o´jan naccsalád, akkor a szomszë£i¡dokat is összehíftukÈ, Èé+ a vacsora után ë£i¡s kántálgattunkÈ. ÈKántáltunk mindaddig, ameddig nem kellet menni ë£i¡féli miséreÈ. ÈÖ a vacsora, a vacsora nálunk öÈ Èë£i¡jféliG, míG ö haza nem jöttünk az ë£i¡féli ö misérõlÈ Èaddig bö£ü¡jt¬, bö£ü¡ti nap vo´lt, ë£i¡s csakÈ Èkáposztalevest ettünk, de´ kolbász ë£i¡s hus nélkü´lÈ. ÈEsetlek halat utánna vagy bobájkát ['mákos guba']. Bobájkát mákosat, dijo£u¡satÈ, Èhå aszthánÈ
{-1ÈDe már ë£i¡féli mise utánn lehetett mindentÈ?}
ÈAz ë£i¡fë+ ë£i¡fë£i¡li mise után lehetett, de hát ë£i¡féli ö mise után má mindenki fáratt vo´lt, utyhogy ot valo£u¡jábaÈ Èö amit mekfö£ü¡sztünk ö vilija estë£i¡re ['vigília=nagyobb egyházi ünnep elõestéje'], hát öÈ Èaszt ettük másnap is, utyhogyÈ Èakkor mán ö gazdagab vo´lt az ebë£i¡d, káposztaleves, benneÈ Èhus´, kolbás´zÈ. ÈUtánna më£i¡g esetleg a´ jop családoknálÈ
Èö a jop, a jop családoknál më£i¡g vo´lt kirántothus is, mer hát ööÈ Èdiszno£u¡t is ö´ltünk, minden a´ szinten minden családba volt diszno£u¡ölésÈ. ÈKántálás? Håt a kántálás az ö úgy ment, ho´gyÈ Èj´ártunk ö hát mi ojan tizen+ tizenë£i¡ves korunkto£u¡l, aszt lehet mondani, egy ö tizenkettö£ü¡tö´l tizennyolcig összeszedö£ü¡ttünk a lánykákÈ. ÈOt ööö felekezetre valo£u¡ tekintet nélkül reformátusok, kató£u¡likusokÈ, Èë´s ë£i¡neke´ltük mindenki kántájátÈ. ÈÖö mentünk sorba házro£u¡l-házra, megáltunk a zablakok alattÈ, Èë£i¡s´ ö bekiáltottunk, hogy: Szabad a Jë£i¡zuska nevë£i¡t mektiszte´lniÈ? ÈAsztán kiszo£u¡ltak, öö általába nem szoktak eluta´lni, nem is emlë£i¡kszem, hogy lenneÈ. ÈHát eccer eggy öreg néni, de hát ö£ü¡ asse tutta, öö kukoricát morzsolt szentesteÈ, Èmán asse tutta, ho´gy karácsony van, és ö£ü¡ monta, hogyÈ Ènekem ne ë£i¡nekeµjetek, it van nektek ety kis pë£i¡nz, osszátok el egymás közt (nevet). Ez ojan ë£i¡lmë£i¡nynek megmaratt nekünkÈ. ÈË£i¡s´ ö ugy mekszámoltuk, összementünk egy ö egy ö he´jreÈ Èegyikünknë£i¡l, ë£i¡s asztán szë£i¡ldoptuk a pë£i¡szt, hogy ojan arányosan legyen, amennyit öÈ Èamennyit összegyûjtöttünk. Asztá² ment mindenki a családjához, ë£i¡s akkor kezdö£ü¡ttek a családba a ö kántákÈ. ÈMongyuk ö hát nálunk is, a mi családungba, a nö£ü¡vérem hazajöt´ aÈ, Èmár a m+ kë£i¡sö´bbi idö£ü¡rö£ü¡l beszë£i¡lek, ë£i¡n marattam othon a szülö£ü¡i háználÈ, Èöh férjemmel voltak a gyerekekÈ, Èë£i¡s a nö£ü¡vë£i¡rem hazajött, ö£ü¡ is a´È Ècsalággyával, ë£i¡s´ ë£i¡félig ë£i¡nekeltünkÈ. ÈMindeng+ ö római kató£u¡likus, görökkato£u¡likus, më£i¡g református ë£i¡nekeÏket is, mertÈ Èanyukám ro£u¡mai kató£u¡likus, apukám görökkató£u¡likus, utyhogyÈ Èmindenki ööö vallását tiszteledbe tartottukÈ.
