ÈÅz életëmböl elmondok ëty kis törtéÏnetëtÈ. ÈEzerkilëncszaµzhetvembe végesztem Komaµrombå åz ovónõkébzõtÈ, Èés it születtem å´ Lévåi jaµraµzsbå, itt ö ide is jöttem tånítåniÈ, Èsåjnos neÏm någy örömem vót benne, merÈ Èoj´ån hejre jöttem ëgy´ öreg kåstéjbå, åhol së vísz, së villånyÈ Èsëmmi nem vót, de még bútorok sëÈ, Èés ezzel köllött kezdeni å+ åz új életëtÈ. ÈDe åsztaµn kiålåkult vålåhogy, mer å szülõk segíÐccségiveÏl, någyon segítëttek å szülõk, mer sok gyerëk vótÈ Èhårmincon fölõ, és å szülõk besegítëttekÈ. ÈHosztåk othonról åsztålt, székët, szëkrínyët å jaµtíÐkoknåkÈ. ÈUtyhogy ö igy vålåhogy kiålåkult å dolog, hogy mégis össze tuttuk hoznyi ånnyirå, hogyÈ Èmégis ëgy normaµlis lëgyën, de gyerëkëk någyon szerettek jaµrnyi ovodaµbåÈ. ÈUtyhogy, åkit ö neÏm åttåk beÏ å szülõk, fétek még elõsször bëådniÈ, Èhogy mi lësz, hogy lëszÈ, Ède åsztaµn mindën gyerëk ipårkodott, ip+ ö kére ö å zånyukaµjaµt, hogyÈ Èõ isz szeretne ovodaµbå jaµrnyi, õ isz szeretne jaµrnyi ovodaµbåÈ, Èutyhogy néÏhå még nëgyven gyerëkkel is köllött sétaµnomÈ.
ÈBútorok is, aµgyåk is ööÈ, Èö kolëgånõ is vo´ltÈ Èszåkaµcsnõ, mindën utyhogyÈ Ègyerëkëk is mëkkåptåk mindëntÈ Èés ez ö ez någyon ööÈ Èörömünkre szolgaµlt mindënkinek, nemcsåk å fålu népíÐnek, hånem nekünk is min tånítónõknekÈ. ÈEnnyit szerettem vólnå mondånyiÈ.
