Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem
Közép-európai Tanulmányok Kara
Szlovákiai Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv II.
Bevezetés
Nyitraegerszeg
Nagyhind
Nagysalló
Sárkányfalva
Ipolyszakállos
Felsőtúr
Lukanénye
Síd
Újbást
Csíz
Méhi
Nagyida

A kutatópont neve: Lukanénye

A felvétel idõpontja: 2018.

Terepmunkás: Boldog Noémi

Adatközlõ: B. M., 69 éves

Lejegyezte: Presinszky Károly

A lejegyzést szinkronizálta: Presinszky Károly

***/

ÈNå, håt most åkkor nyaµronn kimëntünk å tårlóråÈ Èés åkkor ö ott å erdõ mellett vót å úgy å tålló, ot vótunk å libaµkvålÈ, Èés åkkor ö ëccër håjjuk, hogy vålåmi nåty sikítaµs vån, å kis ö våddisznók kigyüttek å zerdõbölÈ. ÈHaµt åkkor mink mëg odåmëntünk, hogy åszittük, hogy måj mëkfogjuk, de nem lëhetëtt, mer gyütt åz ídësånnyuk nëkikÈ,

{-1ÈHålgåzsdÈ}!

Èés åkkor futaµs, åkkor åmënnyien vótunk, å libaµkot othattukÈ, Èmink mëk szålattunk onnån ö né+ åz erdõtöl, mer ö csåk ö gyütt utaµnunk å våddisznóÈ.

{-1ÈBisztos, hogy raµccåkåttåm åmúgyÈ}.

ÈNo, haµt oszt åz ez vót, ez å ëggy vërzióÈ.

{-1ÈÅsztaµn vót å csörgõkígyósÈ}.

ÈNo, haµt åkkor åz, elmëntünk gyombaµznyiÈ

{-1ÈNoÈ}!

Èåz erdõbe, és åkkor hålgassuk, haµt vålåmi csörögÈ. ÈÅszon+ ën mondom, håt någymåmaµvål voltunk, tudod, någymåmaµvål vótunk, oszt mondom någymåmaµnåkÈ, Èmondom, någymåmå, mi csörögÈ. ÈJáj fijám, åsz csörgõkijó, szålåggyunk innen! Fönt vót å faµn, tisztaµrå fönnÈ, Èoszt åkkor mëglaµttuk, åkkor onnån futaµs, mëgint el köllött szålånnyiÈ, Èmer å csörgõkijó, úty hå fétünk, hoty hå måj åz raµdugrik, å å izé faµrolÈ, Èoszt åkkor åzé szålåttunk, onnån is elszålåttunk, othåttuk å gombaµt is, mindëntÈ. ÈFutaµs, noÈ.

{-1ÈMég nemtom, mëg vålåmiÈ}.

ÈMëg å kertéÏszedbe jaµrtunk, å szövetkëzedbe jaµrtunkÈ, Èfijåtål laµnyok vótunk, någyon élvesztük å munkaµtÈ, Èkülönössen´ nyaµronÈ, Èmikor öntöznyi köllött å pålaµntaµkot å szisztërnaµbol, öntösztük, éÏs ëgymaµsrå csåpva mind lëmosåttukÈ. ÈÚtyhogy åz någyon élvesztük å ö nyåråt, mikor nyaµron aϵt, åhugy öntösztük å pålaµntaµkot å kertészedbeÈ. ÈUtyhogy ottån nekünk någyon jó vót, sok fijåtålok vótunk ot laµnyok, mindeÏnÈ, Èís åkkor åz, ez nekünk vót eÏgy någy élminy, nåÈ.

{-1ÈMit én tom, még vålåmi ojån, åszt å vilaµghaµborúsåt még åmit szoktaµ, tuot, hogy å két ikër, hogy elveszë+ vagy valami ijesmit szok+È}

ÈNo haµt åz öö håt håt åz nem åz å újfålusi nenikéinek vótÈ. ÈJó+ Józsi mëg ZsófikåÈ. ÈHåt mikor haµború vót, oszt åkkor itt å baµró kåstéjaµbå el vótåk bujvåÈ. ÈOszt åkkor ugyë nenike åz mëg maµn szålått, mer håt Józsi båcsinåk åszonygyå, måj viszi, aµccålåd odå någyånyaµmékho å maµsik kastéjbåÈ,

{-1ÈÅmúty hålgåzsd, ez is ö+È}

Èå maµsik kåstéjbå aµccålåttåk, haµt ugye nenike foktå å két gyerëkëtÈ, Èmikorå bëértek någyånyaµmho, åz ëgy gyerëk el+, Zsofkaµt elveszítëtteÈ. ÈCsåk å ëgy Józsi båcsi øót å kezibe. Åkor mëntek keresnyiÈ, Èszålåttåk õt keresnyi, de oszt åkkor Zsofkå mëg is betegëdëtt någyon, mëkkåptå å tüdõgyulådaµst, oszt mëg is håltÈ. ÈEbbe belehålt, utyhogy ez vót å ö izé haµborús+È, Èmer haµt bújtåk el no haµt mëntek elbújni å gyerëkëkvel, mer ugyë å ö nem åkårtaµk, hogy å kizsgyerëkëkët baµntyaµk, vågy vålåmit, haµt ez vótÈ.