Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem
Közép-európai Tanulmányok Kara
Szlovákiai Magyar Nyelvjárási Hangoskönyv II.
Bevezetés
Nyitraegerszeg
Nagyhind
Nagysalló
Sárkányfalva
Ipolyszakállos
Felsőtúr
Lukanénye
Síd
Újbást
Csíz
Méhi
Nagyida

A kutatópont neve: Nyitraegerszeg

A felvétel idõpontja: 2002.

Terepmunkás: Sándor Anna

Adatközlõ: Cs. M., 78 éves

Lejegyezte: Sándor Anna

A lejegyzést szinkronizálta: Presinszky Károly

***/

ÈÕk nincseÏneÏk ideÏhåzå, fijåtålok, meÏ eÏzëk dógoznyi jaµrnåk, és å mënyeÏcskeÏ vån ideÏhåzå két kicsinvëµÈ. ÈÅzok ot låknåk naµlunk, åz eggyigben, meÏ hosszåb låkaµsunk vånÈ, Èutyhogy ël lëhët férnyi beÏnneÏ kécs csålaµdnåkÈ. ÈKülön, szóvål külön vånnåk. Külön vågyunk ëgybeÏ. Úty szokáÏsÈ.

{-1ÈIgenÈ}.

ÈDeÏ åzok å láÏnykáÏk, åz ëggyik åsz kétévës ëlmútÈ, Èåz aµllåndóån utáÏnnåm vånÈ. ØÈNågymåmå, någymåmå. (nevet). Szidom õt, hot të jaµnkå, jaµnkå, mågyåró mondom nëki, meÏ õk szlovaµkokÈ. ÈËs ugy beÏszí utaµnåm, hogy jånkå, jånkå, jånkå. (nevet)È. ÈËs tënnåp olvåståm, (köhög) szaµmítottåm, meÏr hosztåk csibékët, ijënÈ

{-1ÈÜhümÈ}.

Èëty kå+ skåtyuláÏvål, åsz szaµmítottåm, hogy mënyi vån bënnë. Ëty, keÏttõ háÏrom, négy, maµ åggyig mënteÏm, deÏ továÏb nëm montåmÈ. ÈUtáÏnnåm ugy montå õ is, úgy mutogatta: ëtty, këttö, háÏrom, nígy (nevet)È.

{-1ÈMeg kell! Gyerekek könnyen+È}.

ÈMëgért mindënt nëkem, hå vålåmit mondok nëki mågyåró. MëgértyiÈ.

{-1ÈJól jönne az azoknak, akik nem tudnak magyarul! Mert hánynak kellene azért most ugye, ha+È}

ÈÅ zunokáÏm, szóvål å+ åki ithon vån, mer it nígy unokáÏm vót, itt ö eÏnneÏk å fijåmnåkÈ.

{-1ÈIgenÈ.}

ÈKét fijå, åz mind å keÏttõ háÏzåss, s két láÏnykåjåÈ.

{-1ÈIgenÈ.}

ÈMaµsik fijåmnåk szintén nígy vån. Ipårkottåk. (nevet) Ånnåk vån haµrom laµnykåjå és ëty fijåÈ. ÈËs å laµnyomnåk vót két fijå. No maµ åzok is nõssëkÈ. ÈËz is maµ mëgnõsût. Maµ szóvål å gyeÏrëkunokáÏjim åzok maµ mind mëg vånnåk nõsülveÏÈ. ÈMég öt laµnykå vån. (nevet) Ës åki idëhåzå vån, åkikveµ vågyok, háÏt åÈ Èlëkfijåtålåbb åz jáÏrt Tåpolcsaµnybå iskoláÏbå, és å Gitkå åz maµ húszéveÏs vót, ippëm most fëbruaµrbåÈ. ÈÅsz Pozsombå vån, Pozsombå dógozik påtikáÏbåÈ. ÈÕ mind låboråtor+ låÔboråtorkå, vågy mi åz. (nevet) ÉÏn åssë tudom mondånyiÈ. ÈÅ+ ottån tånót eÏnneÏk aÏ´+ ö no, segíccsëm, meÏ nëm tudom meÏmmondåni, hogy mi å neÏveÏ, åki å ë+ orvossáÏgokhoz vånÈ.

{-1ÈPatikus, vagy+È}

ÈNo nem, låboratóriumbå vån, deÏ orvossáÏgokhoz, meÏr ugyi låboråtórijum våm mindënfélëÈ.

{-1ÈIgen, igenÈ!}

ÈHåt õ ot van. Mos vót idëhåzå, våsáÏrnåp ël is mënt, utyhogy péntëkën ëstë gyütt, és våsáÏrnåp mënt, mer õneÏkik ugy vån å munkaµjok, hogyÈ Èdógoznåk tizënkét órå hosszaµt. Két nåpot dolgoznåk, åsztáÏn vån két nåp szåbåggyukÈ. ÈÉs hå gyün å våsáÏrnåp, szóvål péntëk, szombåt, våsáÏrnap, åkkor õk dolgoznåk háÏrom nåpotÈ. ÈVåsáÏrnåp is nyitvå vån, åmit mos nyitottåk ki. Åz å nåty påtikå, åz å Polusz. Ot våm beÏnneÏ påtikåÈ. ÈHaµt åsz mongyå, hogy någymåmå, tudod mit, mingyík përész veÏlünk, hogy nëm åkårunk bëszínyi mågyåró, deÏ igåzåd is vånÈ. ÈMondom: No, laµtod. Nëm montåm, hogy hugyån våttok tíkÈ. ÈÅháÏny nyëlv, ånnyi ëmbërÈ. ÈËs mondom: Gitkå, në håråguggy, dë hå vålåki hozzáÏd mekszóláÏ mågyåró, åkko të nëm szóláÏsz nëki visszå. Pozsombå sok ëmbër vånÈ. ÈHogy ippën, hogy gyüttëk hozzáÏ mind mågyårok, MågyårorszaµgróÈ.

{-1ÈÜhümÈ.}

ÈÉs ugyi haµt jó vån, åz zittëni mågyårok maµ tunnåk, mindënki vålåmit tud mågyåró (szótévesztés, a kontextusba a magyarul helyett szlovákul szó illik), dëÈ Èåzok nëm tunnåk, åkik gyünnëk onnån. És kérdesztík, hogy vålåmilyën ö krémëkët, meÏ õk kint vånnåk jobbån, åhol åz å ëzé aµru vånÈ, Èpézre åggyák. No od dógoznåk, nëm åhol å rëcëptëkrë vån, håneÏm ërreÏ å szåbåd aµruråÈ. ÈËs hogy vålåmi krémëkët kërëstëk, meÏ hogy någyon finom krémëjik vånnåk, hogy nëkikÈ. ÈDraµgå, deÏ hogy någyon jó. (nevet)È

{-1ÈIgenÈ.}

ØÈHåt åsztáÏn, no, åszongyå, mos micsinaµjåk, mëk ké szólaµnomÈ. ÈÉs mondom: Ugy montad nëkik, min nëkëm, hogy fëlit szlovaµkó, fëlit mågyåró? Hogy neÏm.È ÈKébzeµd ël, hogy mëk tuttåm mondånyi. Haµt kicsinkét rosszó ëjtëttëm ki åszt å szót, dë mëgmontåm nëkik. Mondom: No laµtod, fijåmÈ. ÈHaµt isz, isz nëkëd eÏz åz íleÏdbeÏ ëz mindíg jó lësszÈ.

{-1ÈPontosanÈ.}

ÈNo. És ëz a másik is, åki ithon vån, ëz is. BeÏszílëk nëki mågyåró, õ nëkëm visszå szlovaµkóÈ. ÈHaµt jó vån, ém mëgértëm, isz mëktånótåmÈ.

{-1ÈIgenÈ.}

ÈËngëm raµvitt å kényszër munkaµbåÈ. ÈTuggya, hogy én nëm tuttåm bëszínyi szlovaµkóÈ, Èvålåmit mëgértëttëm, deÏ keÏveÏsët, de mëgmondånyi någyon neÏhéz vót. Nem tuttåm ësszëråknyi å szåvåkåtÈ. ÈMink nem tånótunk iskolaµbå. Énëkényi tuttåm, hoty prígyi Jåno, prëmilëní, prígyi (nevet) já mám pëknú záhradu (nevet)È

{-1È(nevet) I´genÈ.}

ÈEzëkët tuttåm. Naµlunk åkkor még å Lencz(y) tånító vót igåzgåtó. És haµt õ ugyi erõs mågyår ëmbër vótÈ. ÈËs åkko még mink is åzok vótunkÈ.

{-1ÈIgenÈ.}

ÈCsåk haµt maµ lëlånkåttunk. Mink hå mëghålunk, ittët nëm lëszneÏk mågyårokÈ. ÈTuggyå, någyon rossz hëjën låkunk. Még måguk ot jó vånnåkÈ. ÈMég måguk körõ ott å jó å sok mågyårsaµg vån. Dë ics csåk mink és VicsaµpåpaµtiÈ. ÈÉs å Vicsaµpåpaµti még ånnyirë sincs, maµ mind minkÈ. ÈMeÏr iszën Vicsaµpåpaµtin vót öt zsidóbirtokÈ, Èot mind bírësëk vótåk, åzok ugy lëhët mondånyi, mind szlovaµksaµg vót, å szëgíny níp lëgyütt odåÈ. ÈNo és åsztán åzok ot szítmëntëk, szít+ mëkhaµzåsottåkÈ Èëggyik å maµsikho. Most, ugy lëhët mondånyi, ëgy, mind å tësvírëm ot låkik, odå mënt fírhëzÈ. ÈUgy montå, hogy Mårgit, hiszëd, nëm hiszëd, ëtyhårmådå Vicsaµpåpaµtinak idegënÈ. ÈBëteÏleÏpõt´È. ÈUtyhoty å+ õk oszt eÏl szoktaµk ånnyi ott åz örëg låkaµsokåtÈ, Èës odå mënnëg bë, haµt åki mëgy, åki mëgvëszi, åkinëk våm pízë, ånnåk åggyaµk, és õk mëk kimëntëk. Å fijåtålokÈ. ÈHaµt, hogy ö nåháÏt még naµlunk még, åmënnyirë lëhët, háÏt tårtyuk mågunkot, deÈ Èitt is ugy laµtom, hogy någyon fínëk még eÏzëk åz örëgëk is, mind én. Haµt mit fogok.È ÈHogy ém bëírom mågåm, hogy mågyår neÏmzeÏtiségû vågyok, haµt mi csinaµhåtnåk nëkëmÈ.

{-1ÈSemmitÈ!}

ÈNå mé, haµt isz. Mër å fijåm, hogy mineÏk írjålåk. Írjåm mågaµt. MeÏ mågaµz, laµsså. MågyårnåkÈ. ÈDe haµt åszongyå, no de szlov+ hå it låkok, hogy mind szlovaµk, åz szlováÏk áÏllåmpolgáÏr, mågyår nemzetiségû, mågyår ånyånyëlvÈ. ÈÉnnëkëm nëm këjj maµsÈ.

{-1ÈÍgy van, Margit néni, olyan okosan látjaÈ!}

ÈNo, haµt håt ëz igåz, nëm? Håt ö higgyë ël, sokszor, hå úgy eÏszëmbë gyün åz åÈ È(sír) vålåmikori mågyårsaµg, åmi it vót naµlunk, haµt å könnyëjim kihúnåkÈ.

{-1ÈElhiszemÈ!}

ÈHogy mikor å+ laµnyok vótunk, åz front ålåt vótÈ, Ènëgyvënhaµrombå mëntëm fírhëz. DeÏ ugyi, nëgyvënkettõbe még, vågy nëgyveÏnëgybeÏ, jaµrtåk idë ëz å (köhög)È Ègróf ±Ësztërhaµzi jaµrt ide hozzaµnkÈ. ÈEzëk ojån eÏrõs mågyår+ mågyårok vótåk. Åz å férfi, hisz ånnåk it vót Nyitraµbå låkáÏså. Oszt elkobosztaµk, eÏl këllëtt nëki innën mënnyi, tudomÈ. ÈÕ is ojån jó ëmbër vót, jáÏrtåk idë, mer iszën naµlunk vót åz å någy dålaµrdåÈ. ÈSzíndåråbok vótåk tånítvå, mi mindën, hogy még å+È Èåkkor vót Nyitraµbå mågyår haµz, itt å vaµr ålåttÈ. ÈVótunk ott is színdåråbot jaµdzånyi. Å juháÏszlëgínyt. Gróf ËsztërháÏzi, szëgíny, ot vót veÏlünkÈ. ÈHaµnyszor eÏmlëgeÏtëm nëkik, odåhåzå åzé åszt eÏlõhozom, beÏszílëm nëkik, å mëjëinkneÏkÈ. ÈÉÏnëkétünk, mëntünk åz orszaµgúton våsaµrnåp. Nëm ugy vót, mim most. Tëlëvízor nëm vót, raµdijó nëm vótÈ, Èfijåtålsaµk kimënt. Litaµnijå utaµnÈ. ÈTëmplom tëlë vót. Litaµnijaµkot térgyétünk, két térgyën montuk å rózsåfüzértÈ. ÈHåzåmëntünk, åkkor mëgëttük åz uzsonnaµt, åmi måråd dítõÈ, Èå fõzëlíkët, meÏr máÏs nëm vót (nevet)È. ÈÉs kimëntünk. ÒÅz orszáÏgút szélén, åz áÏrkogbå ûtünk, meÏr åkkor még áÏrkok vótåk åz orszáÏgút meÏlleÏtt. Így å pårtyáÏn, áÏrokpårton, miko mëlëg vótÈ. ÈÉs még hidëgëb vót, åggyig mëk haµt, ugyi sétaµtunk. És å lëgínyëk utáÏnnunk hårmonikáÏvåÈ. ÈNo, haµt nëm vót åsz szíp? És most mëg eµ vånnåk bujkáÏvåÈ. ÈS osztaµn ërkölcsteÏlën íllët vån, sëmmi maµsÈ. ÈMaµ haµnyszor montåm nëkik, hogy Szodomå és GomoråÈ. ÈËz nëm fog jórå vëzëtnyiÈ. ÈHaµt így vågyunk maµ most ëzëkveµ. És osztaµn eÏmlëgëttëm nëkik, hogy ínëkétük, hoty tëstvér, mij büszkëség most magyårnåk lënniÈ. ÈNëm fítünk, meÏr åzé itt naµlunk å fålubå nëm vótåk ojån rossz ëmbërëkÈ. ÈNeÏm lëheÏt mondånyi. Naµlunk nëm, nëm vót ojån. Së eÏrõs komunistaµk nëm vótåkÈ, Èés së pëgyig, haµt miko åz å komunizmus mëgålåkót, no haµt ëtypaµr åzé vót, de nëm vótåk, åkík å maµsikot aµt+ ëÏlåttaµkÈ. ÈÅ mi fålunk csëndëss, nyugott låko+ ö fålu vót mingyíg, csåk haµt maµ mostÈ, Èmaµ ëny is ugy mondom, hogy több beÏnneÏ å fijåtål, å szlovaµk, mind å mågyår. Dë!È ÈOjån szlovaµkok vånnåk itt, åkik å tëmplomot nëm laµttyaµk. Nëm këll åz Istën sënkinëkÈ.

{-1ÈÉs a misék azok milyen nyelven vannakÈ?}

ÈHaµt å misék åzok ugy vånnåk, hogy å påp szlovaµkó, és mink mëg mågyåró ínëkëlünkÈ. ÈTënnåp ugyi vót Szënt Józsëf tisztëlëtirë misë. Szíp misét mondott, nëm monhåtom, hon nëmÈ. È(köhög) Isz å káÏntor it vån, eµkeÏszteÏ ugyi mågyåró. ÅsztáÏn åz ëvangé+ nëm, olvåsmaµny vót mågyårulÈ.

{-1ÈÉs azt ki olvassaÈ?}

ÈLáÏnykáÏkÈ.

{-1ÈIgen? Tudnak azért magyarul olvasni? Igen? Még vannak olyan+? Hát az jó!È}

ÈÉs å szëntlëckë, åz mëg vót szlovaµk. Åz ëvångélijumÈ, Èåsz maµ nëm is tom, háÏny évtõ nëm hållottuk mågyår(ul). Åhugyan eÏlmënt tõlünk å MilosÈ, Èåz å fijåtål påp, åki it vótÈ, Èåzótå å mink åz ëvångélijumot mågyårul nëm hållottukÈ. ÈÕ szlováÏk vót, tëÏljëÏs szlovaµk száÏrmazaµs, fijåtål, dë åz ojån tisztaµn mëktånótå å mågyår nyëlveÏtÈ, Èés olvåsott is, utyhoty háÏt ugy mink nëm tudunk bëszínyi, åhogyån õ ejtëttë kiÈ. ÈIrodålom szërint, rëndëssënÈ. ÈÉs prégyikaµt is, dë máÏ å prégyikáÏciójáÏt ugy vígëztëÈ, Èhogy lë vót no, jëgyzëtëkët csinaµt mågáÏnåk, és aµró, mer åzé haµt ugyi õ nëm vót mågyår. De tuggyå mit, hogy ëszt åÈ Èhånksújt, haµt még å mågyår së csináÏjå mëg jobbåm, mind õÈ. ÈHaµt ugyi osztaµn ënnëk ël keÏlleÏtt mënnyi+È. ÈÅzõtë mëg ojån szlováÏk påpjåink vånnåk, hogyÈ Èhå közöss misénk vån, åkkor å fele mågyår, å maµsik fele szlováÏk. Ëccër åz ëlëjë, máÏsoccor å háÏta. (nevet)È ÈDeÏ hå vån ojån nëhëzëbb szlovaµk ínëk, åmi neÏm ojån gyåkoróttÈ, Èhiggyë ël, hogy nëm tunnåk veÏleÏ éneÏkényiÈ. ÈDë mink, haµt åsz å tåktuzsbå, åhugyån tånótuk å dålaµrdaµbå, (nevet) tåktuzsbå íneÏkeÏlünkÈ. ÈNeÏhéz. NeÏhéz åz ílët maµ itt, noÈ.