ÈHiáÏbå én åzér åsz åzelõtt neÏm hit´em, hogy åzÈ Èåz öreg ijen ö mire ju´t, de már én is igenÈ ÈigeÏn ö el+È. ÈVålåmëjik nåp åsz kérdëzi tõlem Jåni, hogy, å võmÈ, Èhogy mikor hålt meÏg åz édësånyaµmÈ. ÈHáÏt mondom neÏki, hogy most nem tudom egësz bisztos´ån negyven´éÏgybeÏ vågy negyvenödbeÏÈ. ÈNo hát åk´or negyven´ígybeÏ vågy negyvenödbeÏÈ? ÈMondom åsziszëm, hogy negyven´ígybe, június tizënhårmådikaµnÈ. ÈMer åz öcséim neÏm gyüt´ek håzå etyseÈ Èot´ å Donkånyårbå å+ elvesztek, Åndris ot´ veszeÏt´ el, deÏÈ ÈSáÏndor, õ vålåholÈ Èit´ SáÏj körül vót, uty tudom, hogy ot´ån, hogy hol vót. SáÏj hol van? MågyårorszáÏgon vålåhol, vålåholÈ. ÈSáÏj! Ot vót! No háÏtÈ,
Èåzér mondom, hogyÈ Èm+ háÏt åszmonygyå, hogy még egész jól emlékszik åkkorÈ. ÈNo, mer mondom, hogy må+ tålå´n negyven´ígybeÏ hålt mëgÈ Èåz ídësånyaµm, csåk így, me+ elvesztek å fijúk, nem gyüt´ek håzå, és öÈ Èõ este még+ én gyüt´em ideÏ, mer Kis MáÏtyáÏsnáÏ vótåm én tíz esztendejig meÏnyecskeÏÈ. ÈFérheÏz mëntem és´, közös pitvår vótÈ, Èkét kemeÏnce vót ben´eÈ, ÈåÔz ëgyik å mijeÏnk, å máÏsik mëg å Mårgit nénijékéÈ Èés még ojån szålmáÏvål is mitudomén ööÈ Èåsztåt úgy meg+ megvizeszték és åvål kiÔcsutakoltaµk å zåjáÏtÈ. ÈNo és ojå ëty kis szålmå vót ot széjel, háÏtÈ ÈseÏpeÏrteÏm, háÏt én nem tut´åm úty seÏpeÏrni, hoty csåk å+ eszt åz ódåltÈ, Èés åmåszt, háÏt Mårgit néni, seÏpeÏrtem úgy ëty kicsit bejebrü´lÈ. ÈÅszmongyå Mårgit néni, hogy mindenki csåk mågåjé elõt´ seÏpeÏrjeÏnÈ. ÈNo jó, ugyeÏ, mindíg megmont+ megmontå nekeÏmÈ. ÈHå pånåszkot´åm ö ithon, hogy Mårgit néni ojåt+, út´ët´ åz ånyu, ö ånyå, édësånyáÏm, hogy håt å mënyecskékneÏk tûrni keÏl´È. È(nevet) Åszt montå, hogy å mënyecskékneÏk tûrni keÏl´, most mëg mingyáÏr váÏlnåk elÈ. ÈMëg ö mëg mi+, deÏ neÏm montå, hogy csåk gyërë håzåÈ. ÈÅk´o´r, hå így vågy úgy vån, åsztåt neÏm. NeÏm montå sosëÈ. ÈNo, de mikor mekhålt, åk´or håzå kel´et´ gyün´ömÈ. ÈMer nem vót senki, csåk åz ídësåpaµm mågå å ö fiúk elvesztekÈ. ÈÉs mondom, hogy Mårgit néni åzé úgy meÏgmondogåtå neÏkeÏm, de háÏtÈ Èåszmonygyå åz ånyósom, hogy erity csåpj å tyúkoknåk, mer+È, Ède vigyáÏsz hogy å Mårgit nénijé neÏ egyenek ot´È. ÈNo jó, háÏt åkkor å mitu+ micsináÏjåk én, mit´udom åsztåtÈ. ÈHátß íty csinßáÏltåm å kezem´el ety kicsit ni å tyúkoknåk, haµt kigyün Mårgit néni, hoty te mit håjtogåtod el most å tyúkokåtÈ Èon´åd. Még mindig együt´ et´ek, mos mëg már+È. ÈHáÏt, de háÏt õ még nem gyüt´ ådni neÏkikÈ. ÈÉs máÏr åz ånyósom nekem montå, hogy mëny´ek csåpjåk å tyúkoknåkÈ, Èno és åk´or+. Hå de, mondom, hogy åz mind elmúlt (nevet)È.
