A kutatópont neve: Síd

A felvétel idõpontja: 1997.

Terepmunkás: Mester Tímea

Adatközlõ: S. J., 82 éves

Lejegyezte: Mester Tímea

A lejegyzést szinkronizálta: Presinszky Károly

***/

{-1ÈJózsi bácsi, hållottåm, Önnek terëm å legjop szõlõje å fålubånÈ. ÈBizonyaµrå jó szõlõzsgåzdå lëhetÈ. ÈHogyån zåjlott régën å szüretÈ? ÈMit tudnå nekëm errõl mesélniÈ?}

ÈHaµt laµnyomÈ, Èåz igåz, hogy jó szõlõm vånÈ, Èmëg vån ëÐlék széÏpen is, deÈ Èåszt méÏg åz åpaµm+ åpaµmtóÏ örököltem, åpaµmtóÏ tånótåm el ånnåk å mûveléÏséÏt isÈ, Èhoty kël aµtültetni å szõlõtÈ. ÈSzóvål, hå të å szüretët+, hogy zåjlott lë ëgy szüretÈ, Èhåt elõször isÈ, Èmikor maµ å szõlõ ke+ kezdëtt zsëndûlni, úgy éÏrëdik, tudodÈ, Èåkkor å pincébe rendët këll teremteniÈ. ÈÅ hordókot kipucolniÈ, ÈkikénëzniÈ, Èszóvål å hordónåk szåktålånnåk këll lënniÈ. ÈÅz åz elsõ dolog, mikor maµ ho+ mikor maµ kezd érëdni å szõlõÈ. ÈÅ pincébe, å borhaµzbå tisztåsaµgnåk këll lënniÈ. ÈRembe këll szëdni å kaµdåkotÈ, Èdåraµlót, prést, szóvål ezëkët mind, åmi këll hozzaµÈ. ÈÅkkor maµ nem lëhet kåbdosnyi, mikor maµ szedük å szõlõtÈ. ÈOszt legålaµbb, legålaµbb ëty héttel å szüret elõttÈ Èmaµ õrködni këll kint a hëgyën, mer lopjaµk, tudodÈ. ÈLopjaµk å szõlõtÈ. ÈOszt maµ ijenkor oc coktunk lënniÈ. ÈKetten mëh haµrmån, tudod, ugy jaµrkaµlunk éccåkåÈ. ÈËggyik pårcëllaµbó å maµsigbåÈ. ÈMikor oszt elgyön å szüret idejëÈ, Èåkkor osztån összëhíjjuk å rokonsaµgotÈ, Èvågy esetleg å ismerõsöke§tÈ, Èszóvål úgy összeÏ szoktunk gyönni ojån håtån, nyócån, tízen isÈ. ÈOszt åkkor rëggel, mikor maµ kivilaµgodosott, åkkor lovåskocsivål fëlråktuk å hordókot, tudodÈ, Èszëdõhordókot å kocsirå, haµrom, négy is raµfértÈ, Èåkkor mév vótåk lovåk, haµrom, négy is raµfértÈ, Èoszt úgy mëntünk kifeléÈ. ÈMikor kiértünk, åkkor å gåzdå mindënkinek önt paµlinkaµtÈ. ÈJó erõs håzåi paµlinkaµt, tudod, mer maµ åkkor maµ vån szilvåpaµlinkåÈ. ÈOszt åkkor széÏtosztyå å gåzdå vågy gåzdåsszony å pårcëllaµt, noÈ Ètík mënnyetëk ezën å soron, tík ezën, ketten ezeÏn å soron, oszt mindëggyikné ot vån å vëdërÈ, Èolló vågy kés vågy bicskå, ijesmi, tudod, mer å szõlõfürt némëjik nehezen szåkådÈ, Èraµzni, raµngåtni mën nem lëhet, mër åkkor, tudod, hå ëcs+ plaµnë, hå ëcs csëppet mëccsípte å dér, åkkor å felit å fõdrû szëdëd fëlÈ Èå szõlõnek årå vigyå+ vigyaµzni këll oszt åkkor åz maµ veszteségÈ. ÈNo mindëgy, oszt åkkor maµ így mëgy å szüret, értëd-ëÈ? ÈÅttó fük, hogy mënnyi å szüretëlõ. Hå sok åz åsszonnépség kint å hëgyën, åkkor vån két mëh haµrom puttonyos isÈ. ÈTudod, mi åz å puttonyosÈ?

{-1ÈNeµmÈ.}

ÈNeµm, igåz-ë, nem tudodÈ. ÈÅ fijåtålembërëk szoktåk aµltålaµbå lënniÈ. ÈJó erõs fiåtålembërëk, åkik birjaµk å hëgyet lë-fël maµszniÈ. ÈÅ haµtaµn vån neki ojån fåhordó, ojån puttonyÈ. ÈNem laµttaµ mék puttontÈ?

{-1ÈNemÈ.}

ÈMer érdekës, úgy nész ki, úgy nész ki, haµt hogy monygyåm, mind ëggy, ojån mind å haµtizsaµk, értëd-ë? Ijen, ijen gurtnyi vån itten neki, erre itt å haµtaµn ëÈ, Èoszt ojån ojan nåty oja+ ojan hordószërûség vålåmiÈ. ÈOjån mind ëty kissebb dézså, és tudo+È.

{-1ÈMi åz å gurtnyiÈ?}

ÈÅ gurtnyi? Håt åmi, håt åmi åmi itt itt vån å vaµlådon ëÈ. ÈItt itt ez gurtnyi gurtnyivål szokott lënni vålåmikor, tudod-ëÈ Èvån, haµt vån most maµ tålaµn nemtom mosmaµ szíjjåkot is tësznek idë jëÈ. ÈHåt ö pëldaµul nekëd å haµtizsaµkon hå vån haµtizsaµkod, bisztosån szíjj vån nekëd råjtåÈ. ÈÅko+ åkor gur+ gurtnyi vót råjtå, úty hítuk, hogy gurtnyi. No, mindëggy, noÈ. ÈSzóvål åkkor, åd+ osztåkkor, mikor maµ åz åsszonnaµ+ åsszonnéÏpséÏgnek telë vót å vödörÈ, Èoszt kiåbaµtåk: Puttonyóós, puttonyóós, itt ugross! Oszt åkkor maµ ånnåk mënni këllëtt, értëd-ëÈ? ÈHåt szaµsszor is lënt vót åz åjbåÈ. ÈMër åz åjbå, asz tuod lëråktaµk å hordókot, nem is råktaµk lë, tudod inkaµbb othåttuk råjtå å kocsinn, mer aszt nëm lëhetëtt volnå fëltënni.È ÈHaµromszaµz litërës hordók vótåk råjtå, szëdõ+ szëdõhordókÈ. ÈÅzé hítaµk szëdõhordónåk, mer åbbå nem fort å bor, åbbå csåk, ånnåk ånnåk nem vót teteje, tudodÈ, Èåbbå csåk belëöntösztük, belëöntösztük å szõlõtÈ. ÈÅ puttonyos hortå lë hëgyrõ, åz åsszonyoktó, tudodÈ. ÈÅ zåsszonyok nem szålådosztåk lë å vëdërrel, õk fönt måråttåk mindig å hëgyënÈ. ÈÅkkor oszt mënt å puttonyos, mikor maµ telëöntöttéÏk, belëfért nekik, kinek mëjjen puttony vót. Vótåk ojån någy puttonyok, hogy bel+ bizony belëfért belëfért még öt öt vëdër szõlõ isÈ, Èåm+ åmijen vót å puttony, mijen någy vót å puttonÈ. ÈÅkkor mëntek lëfelé å legényëk, oszt beöntötték å hordóbå, értëd-ëÈ. ÈKözbe-közbe úcs csëmëgésztek is belõle, tudod, oån ëty, neµm oån, mëgúntaµk oszt, tudod, csåk inkaµp csåk inkaµp csåk szëmelték å szëp szëmekëtÈ. ÈMëg úgy vótåk velë å å szëdõåsszonyok is, tudod, å szüretëlõkÈ. ÈÅkkor osztån, mikor maµÈ Èeltelt úgy monygyuk úgy féltíz, kilenc órå, féltíz felé vót maµ, åkkor oszt å gåzdåsszon kiaµltott, hogy åsszonyok, lëfelé, mer közbe åz åsszonyÈ, Èå gåzdåsszon, tudod, maµ leÏmëntÈ, Èoszt készíti å rëggelitÈ. ÈHåt mër ënni åzé këll, å rëggelit készítëttëÈ. ÈMiko+ mikor mit, aµ+ aµltålaµbå aµltålaµbå szålonnå vót, vågy våty kolbaµsz, vågy szó+ szóvål ijesmi, tudod?È ÈOszt åkkor lëjött, összëgyött mindënkiÈ, Èåkkor më§gint öntöttünk ëggy-ëggy felet, bevëttük, åz åsszonnépség is, ó åzok is mëgittaµk, å zåsszonyok isÈ. ÈÅkkor oszt hozzaµfoktåk rëggelihë rëggelizni, de åz neµm å neµm tårtott sokaµig, tudod, åttóÏ függött, hogy mënnyi vót még å szõlõ å hëgyënÈ. ÈHå mék sok vót, åkkor nem sokaµig tårtott å rëggeli åÈ. ÈHå keveseb vót, hogy gondoltaµk, hogy no haµt ez+ ezzel elvégezünkÈ Èkorå délutaµrrå, åkko+ åkkor ëcs csëppet elidõzött å rëggelivel. Åkkor mënt ott mindënféle viccëlõ§déØs, mëg mindënfílë dolgok, beszégettekÈ, Èmég közbe iszogåttåk is, noÈ. ÈOszt jez így mënt, mík csåk lë nem lëtt szüretëlveÈ.